A csicsörke (Serinus serinus) rövid bemutatása
A csicsörke (Serinus serinus) apró termetű, élénk mozgású és vidám csilingelő hangjáról könnyen felismerhető énekesmadár. A pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozik, és Európa egyik legszélesebb körben elterjedt kismadara. Testhossza mindössze 11–12 cm, így kifejezetten kistermetűnek számít a hazai madárvilágban. Tollazata zöldessárga árnyalatú, barna csíkozással, ami kiváló álcát biztosít számára a fás-bokros környezetben.
A csicsörke (Serinus serinus) főként városi parkokban, kertekben, gyümölcsösökben és ligetes erdők szegélyében fordul elő. Magyarországon gyakori fészkelő, de vonuló madárként más országokban is megjelenik. Énekét leginkább tavasszal hallhatjuk, amikor a hímek folyamatos csilingelő dallamokkal próbálják magukhoz csalogatni a tojókat.
Barátságos, fürge természetével és egész évben megfigyelhető jelenlétével a csicsörke sok madárkedvelő kedvencévé vált, és fontos szerepet tölt be az ökoszisztémában a magvak terjesztésével.
A csicsörke (Serinus serinus) elterjedése és élőhelye
A csicsörke (Serinus serinus) Európa nagy részén, Észak-Afrika bizonyos területein és Kis-Ázsiában is megtalálható. Legnagyobb számban a mérsékelt égövi régiókban fordul elő, ahol változatos, bokros-fás élőhelyek biztosítanak számára táplálékot és fészkelési lehetőségeket. Elterjedésének északnyugati határa a Brit-szigetek déli része, keleten pedig egészen a Kaszpi-tengerig terjed.
Magyarországon a csicsörke gyakori fészkelő faj, amely szinte az egész ország területén megtalálható. Különösen kedveli az alföldi és dombvidéki településeket, ahol városi parkok, gyümölcsösök és bokros területek kínálnak számára ideális életkörnyezetet. A hegyvidékeken is jelen van, de ott inkább az alacsonyabb fekvésű, ligetes területeket részesíti előnyben.
Élőhely választásában fontos szempont, hogy legyen elegendő bokros növényzet és kisebb fák a fészkeléshez, valamint nyitottabb területek a táplálkozáshoz. Gyakran megfigyelhető lakott területeken, ahol jól alkalmazkodott az ember közelségéhez, és kertvárosokban, temetőkben, fasorokban is otthonosan mozog. Télen kisebb csapatokban keresi fel a magban gazdag helyeket, például elhanyagolt kerteket vagy mezőgazdasági területeket.
Megjelenése és jellemzői
A csicsörke (Serinus serinus) apró termetű, 11–12 cm hosszúságú és mindössze 12–15 gramm súlyú énekesmadár. Testalkata zömök, de kecses, szárnyai keskenyek és hegyesek, ami lehetővé teszi a gyors, fürge repülést.
Tollazata alapvetően zöldessárga árnyalatú, hátán barnás csíkozással, ami jól beleolvad a lombos, bokros környezetbe. Mellkasa és hasa halványabb sárga, finom sötétebb csíkozással. A hímek színe élénkebb, különösen a fejen és a mellkason, míg a tojók tollazata kissé fakóbb, inkább olívazöld tónusú. A fiatal madarak színezete még visszafogottabb, barnás árnyalatokkal és erőteljesebb csíkozással.
Feje kerekded, csőre rövid és kúpos, kifejezetten alkalmas a kemény magvak feltörésére. Szeme sötét, élénk, ami fürkésző, figyelmes megjelenést kölcsönöz neki. Lába világosbarna, erős és mozgékony, lehetővé téve a biztos kapaszkodást vékony ágakon is.
A csicsörke (Serinus serinus) összességében egy kifejezetten mutatós, mégis egyszerű szépségű madár, amely élénk színeivel és jellegzetes mozgásával könnyen felismerhető a természetben.
Rendszertani besorolása
A csicsörke (Serinus serinus) rendszertanilag a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozik, amely a verébalakúak (Passeriformes) rendjének egyik legnépesebb és legváltozatosabb csoportja. A pintyfélék többsége apró vagy közepes termetű énekesmadár, melyeknek fő tápláléka magvakból áll, és csőrük kifejezetten ehhez alkalmazkodott.
A csicsörke tudományos neve Serinus serinus, amelyben a nemnév (Serinus) a hasonló felépítésű és életmódú kis pintyfajokat foglalja össze, a fajnév (serinus) pedig a latin „serere” szóból ered, ami éneklést vagy csilingelést jelent – ez utal jellegzetes, csengő hangjára.
Rendszertani besorolása:
-
Ország: Állatok (Animalia)
-
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
-
Osztály: Madarak (Aves)
-
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
-
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
-
Nem: Serinus
-
Faj: Serinus serinus
A csicsörke (Serinus serinus) közeli rokonai közé tartozik több más apró pintyfaj, például a kanári (Serinus canaria) vagy a sivatagi csicsörke (Serinus alario). Ezekkel nemcsak megjelenésében, hanem viselkedésében és énekében is hasonlóságot mutat.
A csicsörke (Serinus serinus) táplálkozása
A csicsörke (Serinus serinus) táplálkozása alapvetően növényi eredetű, étrendjének gerincét különféle apró magvak alkotják. Kifejezetten kedveli a gyomfélék és fűfélék magjait, például a pitypang, a libatop vagy a pásztortáska termését. Rövid, kúpos csőre ideális ezek feltörésére és a mag belsejének elfogyasztására.
Tavasztól nyár végéig étrendje változatosabbá válik: a fiókák felneveléséhez magas fehérjetartalmú rovarokat, például levéltetveket, kisebb hernyókat, pókokat és egyéb ízeltlábúakat is fogyaszt. Ezeket gyakran a növények levelei között vagy a talajon keresgéli.
Táplálékkeresés közben jellemzően alacsonyan, bokrok és füves területek között mozog. Télen kisebb csapatokba verődve járja a magban gazdag helyeket, például elhagyott mezőket, tarlókat vagy madáretetőket. A hideg hónapokban nagyban támaszkodik a vadon termő gyomnövényekre, de szívesen elfogadja az ember által kihelyezett magkeverékeket is.
Táplálkozási szokásai fontos szerepet játszanak a növényvilágban: miközben fogyasztja a magvakat, egy részüket véletlenül széthordja, így közreműködik a magterjesztésben, ezzel hozzájárulva a biodiverzitás fenntartásához.
Fészkelése és szaporodása
A csicsörke (Serinus serinus) költési időszaka általában áprilistól július végéig tart, ez idő alatt évente 2–3 fészekaljat is nevelhet. A hím a költési időszak elején látványos énekkel és repülőbemutatóval próbálja meghódítani a tojót: ilyenkor magasra emelkedik a levegőbe, majd jellegzetes csilingelő hangját hallatva leereszkedik egy faágra vagy bokorra.
A fészket többnyire a tojó építi, de a hím is segíthet az anyagok hordásában. Az építmény kicsi és gondosan kidolgozott, alapját vékony ágacskák, fűszálak és moha alkotják, belül pedig állati szőrrel, tollal bélelik ki. Legtöbbször bokrok vagy kisebb fák sűrű ágai között, 1–4 méteres magasságban található.
Egy fészekalj általában 3–5 világoskék, enyhén pettyezett tojásból áll. A kotlás körülbelül 12–14 napig tart, és főként a tojó végzi, míg a hím a közelben őrzi a területet és táplálékot hoz. A kikelő fiókák csupaszok és vakok, teljesen a szülők gondoskodására szorulnak.
A fiókák etetését mindkét szülő végzi, rovarokkal és félig megemésztett magvakkal táplálva őket. Körülbelül 14–16 napos korukban hagyják el a fészket, de még egy ideig a szülők közelében maradnak, amíg önállóan nem képesek élelmet szerezni.
A csicsörke (Serinus serinus) szaporodási stratégiája alkalmazkodott a változatos környezethez: több fészekalj és gyors fejlődés segíti abban, hogy állománya stabil maradjon még kedvezőtlenebb években is.
Védettsége Magyarországon és nemzetközileg
A csicsörke (Serinus serinus) Magyarországon védett madárfaj, természetvédelmi értéke 25 000 forint. Védelmének elsődleges oka, hogy bár hazai állománya jelenleg stabilnak mondható, hosszú távon sérülékeny lehet az élőhelyek átalakítása, a mezőgazdasági vegyszerezés és az intenzív városiasodás miatt. A faj védettsége biztosítja, hogy szándékos pusztítása, fészekzavarása vagy tojásainak begyűjtése tilos és jogi következményekkel jár.
Nemzetközi szinten a A csicsörke (Serinus serinus) szerepel az Európai Unió Madárvédelmi Irányelvében (79/409/EEC), amely a vadon élő madarak és élőhelyeik védelmét célozza. Emellett besorolása az IUCN Vörös Listán „Least Concern” (legkevésbé aggasztó helyzetű) kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy világszinten egyelőre nem fenyegeti közvetlen kihalás.
Fontos természetvédelmi feladat a A csicsörke (Serinus serinus) fészkelőhelyeinek megőrzése: a bokros-fás területek fenntartása, a gyommagvakat adó növények visszaszorítás helyett való megőrzése, valamint a vegyszerhasználat csökkentése mind hozzájárul a faj hosszú távú fennmaradásához. A téli etetés is jelentős segítséget jelenthet, különösen keményebb teleken, amikor természetes táplálékforrásai szűkösek.
A csicsörke (Serinus serinus) Magyarországi előfordulása
A csicsörke (Serinus serinus) Magyarországon gyakori és elterjedt költőmadár, amely szinte az ország teljes területén megtalálható. Legnagyobb számban az alföldi és dombvidéki térségekben fordul elő, de a hegyvidékeken is megfigyelhető, főként az alacsonyabb fekvésű, ligetes, bokros területeken.
Kifejezetten kedveli a lakott települések zöldterületeit, így városi parkokban, kertvárosokban, gyümölcsösökben és fasorokban is otthonosan mozog. Gyakran választ fészkelőhelyet kertekben található bokrok és kisebb fák ágai között, ezért sokszor az ember közvetlen közelében költ.
Vonulási szokásai rugalmasak: a hazai állomány jelentős része részben vonuló, vagyis az enyhébb teleken több példány helyben marad, míg hidegebb időszakokban a délebbre fekvő területekre húzódik. Ősztől tavaszig kisebb csapatokban járja a magban gazdag mezőket, tarlókat, elhagyott kerteket és a madáretetőket.
Magyarországi gyakorisága részben annak köszönhető, hogy jól alkalmazkodott az ember által alakított élőhelyekhez, és a változatos növényzetű települések, parkok ideális feltételeket biztosítanak számára táplálkozáshoz és szaporodáshoz.
Érdekességek róla
A csicsörke nemcsak küllemével, hanem viselkedésével is számos érdekességet tartogat a madárkedvelők számára. Egyik legjellegzetesebb tulajdonsága csilingelő, pergő éneke, amelyet gyakran repülés közben hallat. Ez a hang annyira jellegzetes, hogy a faj nevét is a csicsergésére utaló hangutánzó szó ihlette.
Énekében képes más madarak hangjait is beépíteni, így olykor a figyelmes hallgató felfedezhet benne idegen dallamfoszlányokat. A hímek a párzási időszakban szinte megszakítás nélkül énekelnek, hogy felhívják magukra a tojók figyelmét.
A csicsörke rendkívül alkalmazkodó faj: nemcsak természetes élőhelyeken, hanem városi környezetben is jól érzi magát, és költésre alkalmas fészkelőhelyet találhat akár forgalmas parkokban vagy házikertekben is.
Egy másik érdekes tulajdonsága, hogy társas madár, a költési időszakon kívül gyakran kisebb csapatokban mozog, más pintyfélékkel vegyülve. Télen ezek a csapatok közösen keresik fel a magban gazdag területeket és etetőket, ami növeli a túlélési esélyeiket a hideg hónapokban.
A csicsörke szerepe az ökoszisztémában sem elhanyagolható: miközben táplálékot keres, hozzájárul a növények magjainak terjesztéséhez, ezzel segítve a természetes növényállomány fenntartását és sokszínűségét.
Ha egyedi pólót szeretnél kedvenc madaradról az Aamiller nyomda kiváló választás lehet számodra!
Madaraink
- Bagolyfélék
- Cinegefélék
- Dögevő madarak
- Egzotikus madarak
- Énekes madarak
- Erdei madarak
- Év madara
- Gázlómadarak
- Kerti madarak
- Kolibrifélék
- Költöző madár
- Madarak
- Madárhangok
- Magyarország madarai
- Mindenevő madarak
- Ragadozó madarak
- Vízimadár
