A zöld küllő (Picus viridis) rövid bemutatása
A zöld küllő (Picus viridis) Magyarország legnagyobb harkálya, feltűnő zöld tollazatával és hangos dobolásával hívja fel magára a figyelmet. Európa nagy részén elterjedt, kedveli a ligetes erdőket, parkokat és kerteket is. Rovarevő, de gyümölcsöket és magvakat is fogyaszt. Fontos szerepet játszik az erdei ökoszisztémában a rovarpopulációk szabályozásában.
Elterjedése és élőhelye
A zöld küllő (Picus viridis) Európa nagy részén elterjedt, Délnyugat-Ázsiában is költ. Hiányzik a Földközi-tenger szigeteiről, Írországból és Skócia északi részéről. Magyarországon gyakori madárnak számít, szinte az egész országban előfordul.
Kedveli a következő élőhelyeket:
Ligetek: A zöld küllő legkedveltebb élőhelyei a ligetes erdők, ahol sok öreg fa található. Ezekben a fákban talál táplálékot és odúhelyet is.
Fasorok: A zöld küllő gyakran látható fasorok mentén is, ahol rovarokat keres a fák kérge alatt.
Városi parkok: A zöld küllő alkalmazkodóképes madár, és a városi parkokban is megél. Itt gyümölcsöket és magvakat is fogyaszt a rovarok mellett.
Temetők: A temetőkben is gyakran megtalálható a zöld küllő, mivel itt is sok öreg fa található.
Ártéri erdők: A zöld küllő az ártéri erdőkben is előfordul, de a zárt állományokat kerüli.
Fontos megjegyezni, hogy a zöld küllő nem szereti a zárt erdőket. Ezekben a fákban kevesebb a rovar, és nehezebb odúhelyet találni.
A zöld küllő (Picus viridis) állománya nem veszélyeztetett, de fontos, hogy védjük az élőhelyeit. Az idős fák meghagyása és a kemény vegyszerek használatának kerülése segíthet a zöld küllő populációjának fenntartásában.
Megjelenése és jellemzői
A zöld küllő (Picus viridis) Magyarország legnagyobb harkálya, feltűnő tollazatával és hangos dobolásával könnyen felismerhető. 30-36 cm hosszú, 45-51 cm szárnyfesztávolságú és 180-230 gramm tömegű.
Jellemzői:
Tollazat: Főleg zöld színű, sárga farkalji folttal és piros fejtetővel. A hímnek fekete „bajuszszalagja” van, piros folttal a közepén. A tojó bajuszszalagja fekete, piros folt nélkül.
Csőr: Erős, hosszú, vésőszerű csőrrel rendelkezik, amellyel a fák kérgét tudja kopogtatni táplálék keresése közben.
Lábak: Erős, rövid lábakkal és éles karmokkal, amelyekkel a fák törzsén tud kapaszkodni.
Hang: A zöld küllő hangos dobolásáról ismert, amellyel területét jelöli és párját csalogatja. A dobolást akár 1 km távolságra is elhallatszik.
Egyéb: Rendkívül fejlett hallással rendelkezik, amellyel a fák kérge alatt rejtőzködő rovarokat is meg tudja hallani. Erős a csőrének izomzata, amellyel akár 20 ütést is tud adni másodpercenként.
Táplálkozás:
A zöld küllő rovarevő, fő tápláléka a hangyák, más rovarok (pl. lepkék, bogarak), csigák és pókok. Télen gyümölcsöket és magvakat is fogyaszt.
Szaporodás:
A zöld küllő odúban költ, amit maguk vájnak ki. A tojó 5-7 fehér tojást rak, és mindkét szülő kotlik 17-19 napig. A fiókák 23-28 napos korban repülnek ki.
Érdekességek:
- A zöld küllő a legnagyobb harkályfaj Magyarországon.
- A zöld küllő dobolása akár 1 km távolságra is elhallatszik.
- A zöld küllő rendkívül fejlett hallással rendelkezik.
- A zöld küllő erős a csőrének izomzata.
- A zöld küllő fontos szerepet játszik az erdei ökoszisztémában a rovarpopulációk szabályozásában.
A zöld küllő (Picus viridis) védett madárfaj Magyarországon, de állománya nem veszélyeztetett. Fontos, hogy védjük az élőhelyeit az idős fák meghagyásával és a kemény vegyszerek használatának kerülésével.
Rendszertani besorolása
A zöld küllő (Picus viridis) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj. A Picus nemzetség típusfaja, azaz az a faj, amely alapján a nemet leírták és elnevezték.
A zöld küllő rendszertani besorolása a következő:
- Ország: Állatvilág (Animalia)
- Törzs: Gerincesek (Chordata)
- Osztály: Madarak (Aves)
- Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
- Család: Harkályfélék (Picidae)
- Nem: Picus
- Faj: Zöld küllő (Picus viridis)
A zöld küllőnek 23 közeli rokona van a Picus nemben, amelyek Európában, Ázsiában és Afrikában fordulnak elő. A zöld küllő a nem típusfaja, azaz az a faj, amely alapján a nemet leírták és elnevezték.
A zöld küllő közeli rokonai közé tartoznak a szürke harkály (Picus canus), a fekete harkály (Dryocopus martius) és a nagy fakopács (Dendrocopos major). Ezek a fajok mind hasonló ökológiai niche-t töltenek be, mint a zöld küllő, és hasonló táplálékkal táplálkoznak.
A zöld küllő (Picus viridis) rendszertani besorolása jól tükrözi a madár morfológiai, viselkedési és ökológiai jellemzőit. A zöld küllő egy harkályféle madár, amelynek jellegzetes csőre, erős lábai, tarka tollazata és odúvájó életmódja van. A zöld küllő legközelebbi rokonai a Picus nemzetség más fajai, amelyekkel sok hasonlóságot mutat.
A zöld küllő (Picus viridis) táplálkozása
A zöld küllő (Picus viridis) táplálkozása elsősorban rovarokra, különösen hangyákra és más ízeltlábúakra épül. Az alábbiakban részletesen bemutatom táplálkozási szokásait és módszereit:
Fő tápláléka
Hangyák: A zöld küllő legfőbb táplálékforrásai a hangyák, különösen a talajban vagy a fatörzsekben élő hangyafajok. Ez a harkályféle hosszú, ragadós nyelvével képes mélyen behatolni a hangyabolyokba, és onnan kiszedni a hangyákat és a hangyalárvákat.
Rovarok és lárvák: A zöld küllő más rovarokat is fogyaszt, mint például bogarakat, lepkéket és azok lárváit. Emellett a fakéreg alatt található lárvák is fontos táplálékforrást jelentenek.
Táplálkozási módszerek
Fák kérge alatt: A zöld küllő erős csőrével képes feltörni a fák kérgét, hogy hozzáférjen a kéreg alatt élő rovarokhoz és lárvákhoz. Ez a módszer különösen hatékony a fák beteg vagy elhalt részeinek eltávolításában.
Talajon: Gyakran keresgél a talajon hangyák után, különösen az erdők és mezők avarjában. Ez a viselkedés különbözik más harkályfélékétől, amelyek inkább a fákon táplálkoznak.
Nyelv: A zöld küllő hosszú, hajlékony, és ragadós nyelvével képes mélyen behatolni a hangyabolyokba és a fakéreg alá, hogy elérje a táplálékát. A nyelve végén található visszahajló szarucafogak segítik a zsákmány megragadását és kihúzását.
Kiegészítő táplálék
Gyümölcsök és magvak: Bár főként rovarevő, a zöld küllő időnként gyümölcsöket és bogyókat is fogyaszt, különösen ősszel és télen, amikor a rovarok száma csökken. Ezzel kiegészíti étrendjét a hidegebb hónapokban.
Más ízeltlábúak: A hangyák mellett más ízeltlábúakat, például pókokat is fogyaszt, ha azok elérhetőek.
Évszakok szerinti táplálkozás
Tavasz és nyár: Ebben az időszakban a rovarok és azok lárvái bőségesek, így a zöld küllő főként ezekre koncentrál.
Ősz és tél: Amikor a rovarok száma csökken, a zöld küllő gyümölcsökkel, bogyókkal és magvakkal egészíti ki étrendjét. A talajban telelő rovarokat és lárvákat is keres.
A zöld küllő (Picus viridis) táplálkozási szokásai és módszerei jól illeszkednek környezetéhez, és fontos szerepet játszanak az erdei ökoszisztémában a rovarpopulációk szabályozásában és a fák egészségének fenntartásában.
A zöld küllő (Picus viridis) fészkelése és szaporodása
A zöld küllő (Picus viridis) fészkelési és szaporodási szokásai igen érdekesek és különlegesek. Az alábbiakban részletesen bemutatom ezt a folyamatot:
Fészkelés
Fészekhely: A zöld küllő főként lombhullató és vegyes erdőkben, parkokban és gyümölcsösökben található fák törzsébe vájja a fészkét. Gyakran választanak öreg, korhadt fákat, mivel ezek könnyebben megmunkálhatók.
Fészekkészítés: A hím és a nőstény együtt vájják ki a fészekodút. Ez a folyamat néhány napot vagy akár hetet is igénybe vehet. Az odú bejárata általában kerek, és elég nagy ahhoz, hogy a madarak kényelmesen be- és kijárhassanak.
Fészekanyag: A zöld küllő nem használ külön fészekanyagot, a fészek alját a kifaragott fa forgácsai borítják, amely elegendő puhaságot biztosít a tojásoknak.
Szaporodás
Párzási időszak: A párzási időszak tavasszal kezdődik, általában márciusban vagy áprilisban.
Tojásrakás: A tojó általában 4-6 fehér tojást rak. A tojások sima, fényes felületűek és ovális alakúak.
Költés: Mindkét szülő részt vesz a tojások költésében, amely körülbelül 14-17 napig tart. A szülők váltják egymást a fészekben, hogy biztosítsák a megfelelő hőmérsékletet a tojások számára.
Fiókák kikelése: A fiókák vakon és tollatlanul kelnek ki. Az első napokban teljes mértékben a szülők gondoskodnak róluk, folyamatosan táplálva őket rovarokkal és lárvákkal.
Fiókanevelés: A fiókák körülbelül 24-28 nap után hagyják el a fészket, de még egy ideig a szülők közelében maradnak, amíg teljesen önállóvá nem válnak. Ebben az időszakban a szülők továbbra is etetik és védik őket.
Utódgondozás: A fiókák elhagyása után is figyelemmel kísérik őket, amíg meg nem tanulják a táplálékszerzés és a ragadozókkal szembeni védekezés alapjait.
Érdekességek
Területvédés: A zöld küllők területvédők, és hangos, jellegzetes kiáltásaikkal, valamint dobolással jelzik jelenlétüket és védik fészkelőhelyüket más madaraktól.
Fészek újrahasznosítása: Néha más madarak, mint például verebek vagy nyaktekercsek, használják a zöld küllő által vájt odúkat saját fészkelésükre, miután a küllők elhagyták azokat.
A zöld küllő (Picus viridis) szaporodási szokásai jól alkalmazkodtak környezetéhez, és hozzájárulnak fajuk sikeres fennmaradásához és szaporodásához az európai és nyugat-ázsiai élőhelyeken.
Védettsége Magyarországon és nemzetközileg
A zöld küllő (Picus viridis) védelme Magyarországon és nemzetközi szinten is fontos, mivel ez a faj különleges ökológiai szerepet tölt be. Az alábbiakban részletesen ismertetem a zöld küllő védettségét:
Védettsége Magyarországon
Jogszabályi védelem: A zöld küllő Magyarországon védett madárfaj, amit a természetvédelmi törvény biztosít. Ennek értelmében tilos bántalmazni, megölni, befogni, valamint fészkeit és tojásait elpusztítani vagy zavarni.
Természetvédelmi érték: A zöld küllő természetvédelmi értéke Magyarországon 50 000 forint, ami jelzi a faj fontosságát és a rá fordított figyelmet.
Élőhelyvédelem: Az erdők és parkok védelme, ahol a zöld küllő fészkel, szintén hozzájárul a faj megőrzéséhez. A megfelelő élőhelyek fenntartása, a fakitermelés szabályozása és az öreg fák megóvása mind fontosak a faj fennmaradása szempontjából.
Nemzetközi védettsége
IUCN Vörös Lista: A zöld küllő a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Vörös Listáján a „Legkevésbé aggasztó” (Least Concern) kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy jelenleg nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé, azonban élőhelyeinek megóvása továbbra is fontos.
Bern-i Egyezmény: A zöld küllő szerepel a Bern-i Egyezmény II. függelékében, amely a vadon élő európai növény- és állatvilág, valamint azok élőhelyeinek védelméről szól. Ez az egyezmény kötelezi a részes államokat a faj és élőhelyeinek védelmére.
Madarak irányelve (Birds Directive): Az Európai Unió Madarak irányelve (79/409/EGK), amelyet később az élőhelyvédelmi irányelvvel együtt integráltak a Natura 2000 hálózatba, szintén védelmet nyújt a zöld küllő számára. Ez az irányelv célul tűzi ki a vadon élő madárfajok, köztük a zöld küllő élőhelyeinek megőrzését és helyreállítását.
CITES: Bár a zöld küllő jelenleg nem szerepel a CITES (Veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény) listáján, ez az egyezmény általánosan védi a vadon élő fajokat a nemzetközi kereskedelem káros hatásaitól.
Védelmi intézkedések
Élőhelyek megóvása: A természetvédelmi területek kijelölése és fenntartása, ahol a zöld küllő él és fészkel, kulcsfontosságú a faj megőrzése szempontjából.
Kutatás és monitorozás: A faj populációjának és élőhelyeinek folyamatos monitorozása segít a megfelelő védelmi intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában.
Tudatosság növelése: A nyilvánosság és a helyi közösségek tájékoztatása a zöld küllő fontosságáról és védelmi szükségleteiről szintén hozzájárulhat a faj megóvásához.
Összességében a zöld küllő (Picus viridis) védelme érdekében tett intézkedések Magyarországon és nemzetközi szinten is arra irányulnak, hogy megőrizzék és fenntartsák a faj élőhelyeit, biztosítva ezzel a hosszú távú fennmaradását.
Az év madara 2022.
Madaraink
- Bagolyfélék
- Cinegefélék
- Dögevő madarak
- Egzotikus madarak
- Énekes madarak
- Erdei madarak
- Gázlómadarak
- Kerti madarak
- Kolibrifélék
- Költöző madár
- Madarak
- Madárhangok
- Mindenevő madarak
- Ragadozó madarak
- Vízimadár
